Contact Info

Cetti 2017-11-15T20:00:29+00:00

Lukács Bettina vagyok, vagy ha jobban tetszik, Cetti, a Szellemi Csemegék bloggerinája. A blogomat és annak fő témáit 2012-ben álmodtam meg, akkor szippantott magába az írás világa. Ekkor még csak azt tartottam fontosnak, hogy valahova lejegyezzem a filmekkel, könyvekkel, és a zenével kapcsolatos gondolatimat, nem számított, hogy megtalálom-e vele a közönségemet, vagy sem. Valami apróbb visszajelzést, tanácsot mégis mindig kaptam, és az évek során kialakult a sajátos stílusom is.

Az első évben csak egyszerű bloggerinaként tengettem napjaimat, azonban egyre nőtt bennem a lelkesedés afelé, hogy minél több emberrel ismertessem meg a véleményemet, és nagyobb figyelmet szenteltem az írásaimnak. Az elmúlt pár évben kialakult egy állandó olvasói táborom, mégis a 2016-os év hozta meg számomra a nagy áttörést, ugyanis a zenei világban megszülető művekről már a Rockbook Rockmagazin digitális hasábjain jelentek meg az írásaim, könyvimádó énem pedig a Kildara csapatában találta meg a kiteljesedést.

Amikor írok, fontosnak tartom az őszinteséget, azt leírni, amit valóban gondolok, legyen szó könyvről, filmről, koncertről vagy egy új lemezről, a negatív véleményt sem tartom magamban. Időnként ezért kapom másoktól a fejmosást, de én ezt nem bánom, ahány ember, annyi vélemény – nekem ez teljesen elfogadott.

Mindig is vonzott valamilyen szinten a média világa, tizenéves koromtól kezdve nagy zeneimádó vagyok, és persze szinte már hivatásos könyvmoly, ezeken felül örülök, ha össze tudom kapcsolni ezt a két dolgot valamilyen formában. Szeretek feltörekvő tehetségekkel foglalkozni, és a jövőmet is úgy képzelem el, hogy ez továbbra is fontos része lesz az életemnek. Végzettségem szerint kiadványszerkesztő vagyok, civilben egy digitális nyomdában dolgozom. Ha ezeket összevetjük a hobbijaimmal, egy meglehetősen multifunkcionális figurának tűnök, a megszerzett tapasztalataimat pedig szeretném a jövőben hasznosítani is.

A Kildarával való találkozásom a kezdetekre nyúlik vissza. Már az első találkozóra is ellátogattam, de akkor kicsit kívülállónak éreztem magam, és akkor azt hittem, hogy nem lesz nekem való a Kildarás közeg. Majd tettem egy újabb próbát, aminek az eredménye pozitív volt. Ekkor persze nem gondoltam volna, hogy a későbbiekben a Kildara csapatának tagja leszek. Őszintén szólva, örülök, hogy az első találkozónál nem adtam fel, mert a kitartásom jutalma egy nagyszerű csapat lett.

Szeretem a csapatomat, mert jól tudunk együtt dolgozni, ezen felül egy olyan baráti kapcsolat alakult ki közöttünk, ami nélkül nem is működne ennyire jól a közös munka. Már több közös projektben is benne voltam, és érzem, hogy mindig egyre jobbak vagyunk. Jó érzés, hogy nem csak a könyvekről tudunk beszélgetni, hanem szinte bármiről, ráadásul vannak esetek, amikor nem egyezik valamiben a véleményünk, mégis könnyen szót értünk egymással. Mindig van valami új ötletünk, és amikor a megvalósításról van szó, akkor mindig összefogunk.

Mindig is fontosnak tartottam az olvasás népszerűsítését, a Kildarával pedig ezt sokkal hatékonyabban tudjuk csinálni, mintha csak egyedül próbálkoznék. Lehet, hogy másoknak nem a Kildaráé az ideális blogger csapat, de azt bátran ki merem jelenteni, hogy nekem ez a legideálisabb.

Szeretem színessé varázsolni a szürke hétköznapokat, a következő idézet pedig nagyon jól jellemez engem:

„Száz álomba zárt gyermeki ösztön hajt tovább,
Hogy színesen lásd, amit felnőtt éned szürkére fest át…”

/Echonald – Színvilág/

Cetti

Cetti könyvkritikái