Contact Info

Interjú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával

Az elmúlt időszakban nagy port kavart a szerzői jog és az illegális letöltések kérdése a könyvet szerető és védő olvasók, valamint az olvasni ugyan szerető, de a jogi hátteret figyelmen kívül hagyó tábor körében. A történtek tükrében, és tekintettel arra, hogy a folyamatban lévő felmérésünk is tartalmaz a témához kapcsolódó kérdést, úgy döntöttünk, hogy a felmerülő kérdéseinket az illetékes Szerzői Jogi Főosztály munkatársának tesszük föl. Öntsünk tehát tiszta vizet a pohárba és nézzük mi fán terem a szellemi tulajdon.

SZTNH: Köszönettel vettük megkeresését. Mindenekelőtt szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/I. §-ának d) pontja értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (a továbbiakban: SZTNH) hatásköre kizárólag a szellemi tulajdonnal, ezen belül a szerzői joggal kapcsolatos tájékoztatás nyújtására terjedhet ki, ennek megfelelően az SZTNH szerzői jogi tanácsadást nem végezhet, így hivatalos állásfoglalás vagy szakvélemény kiadására nincsen lehetőség. Ennek megfelelően jelen tájékoztatás sem tekinthető az SZTNH által kiadott hivatalos állásfoglalásnak vagy szakvéleménynek. Alábbi válaszaim a magyar szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) rendelkezésein alapulnak, amelynek hatályos szövegét az alábbi linken érheti el: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=41066.329421

Az Ön által feltett kérdésekre válaszaink a következők:

Az illegális könyvletöltésről az országos felmérésünk kérdésére az emberek több mint 42%-a nem ítélte el az illegális könyvletöltéseket, erről ön mit gondol?

Már több, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (továbbiakban: HENT) megbízásából készített kutatás is hasonló eredményeket mutatott. Egy, az e-könyv olvasási szokásokról szóló, részben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) megbízásából 2014-ben végzett felmérésben[1] megkérdezettek 23%-át nem is érdekelte, hogy a letöltés forrása legális vagy illegális, 43% pedig úgy nyilatkozott, hogy ugyan odafigyel arra, legális legyen a letöltése, amennyiben nem találja meg a keresett könyvet máshol, illegális forrást is igénybe vesz.

Egy másik, 2015-ben készült, a középiskolások digitális tartalmakkal kapcsolatos szokásaira irányuló kutatásból[2] az derült ki, hogy a válaszadók több mint fele legálisnak ítéli saját letöltési tevékenységét, azonban a diákok ¾-e még soha nem fizetett a könyvek, filmek, zenék letöltéséért; ráadásul 22% vélte a fájlmegosztó oldalakat legálisnak. Ezen túlmenően 76% nyilatkozott úgy, hogy nem is fizetne a könyvek letöltéséért, ha elérheti őket ingyen.

Hiába az e-könyvek kedvezőbb ára, részben mivel nem minden kiadvány érhető el ebben a formában, ez nem elégséges ahhoz, hogy ne forduljanak illegális eszközökhöz. Az is elmondható, hogy gyakran, főleg a fiatalok, nincsenek is tisztában tevékenységük jogsértő voltával. Mindezek alapján az SZTNH különböző kiadványai, előadásai és tanfolyamai által kiemelt figyelmet fordít a szerzői és felhasználói oldal tudatosságnövelésére.

Miért nem jó az illegális könyvletöltés?

Az SZTNH, mint a szellemitulajdon-védelméért felelős kormányhivatal, csak a hazai és nemzetközi szerzői jogi rendelkezéseknek megfelelő, jogszerű felhasználást tartja elfogadhatónak és követendőnek, tehát csakis a szerző vagy más erre jogosult engedélyével történő felhasználást, valamint az Szjt. által szabályozott szabad felhasználási eseteket. Amellett, hogy az engedély nélkül történő, vagy a szabad felhasználási eseteket túllépő felhasználások jogsértőek lehetnek, a jogosultak is eleshetnek az őket megillető jogdíjtól vagy díjigénytől. A szerzők és kiadóik számára a legális könyvkiadás biztosítja a megélhetést és ösztönzi őket újabb művek létrehozására és igényes kiadványok megjelentetésére.

Mit tehetnek a kiadók vagy akár az írók az illegális könyv letöltésekkel szemben?

Az Szjt. 98. § rendelkezik a szerzői jogsértés jogkövetkezményeiről, ha érvényes felhasználási szerződés áll fenn. Az (1) bekezdés vonatkozik arra az esetre, amikor kizárólagos felhasználást kötnek ki a szerződő felek; ebben az esetben a felhasználási szerződéssel a jogosultságot megszerző felhívhatja a szerzőt, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogsértés abbahagyásának előmozdítása iránt. Amennyiben a felhívástól számított harminc napon belül a szerző nem intézkedik, a kizárólagos felhasználási engedéllyel bíró jogosult a saját nevében felléphet a jogsértés ellen. Míg a (2) bekezdés a sima, nem kizárólagos felhasználási engedély esetéről rendelkezik, még pedig úgy, hogy a felhasználási szerződéssel a jogosultságot megszerző csak abban az esetben léphet fel, ha ezt a szerződésben konkrétan kikötötték.

Amennyiben jogsértés történt, a szerző a jogsértővel szemben a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

  •  követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
  • a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását további jogsértéstől,
  • követelheti, hogy a jogsértő adjon elégtételt,
  • követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, teljesítésében résztvevőkről,
  • követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését,
  • a sérelmes helyzet megszüntetését, az eredeti állapot helyreállítását, a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszközök és anyagok, a jogsértéssel előállított dolgok lefoglalását, meghatározott személyeknek történő átadását, kereskedelmi forgalomból visszahívását, végleges kivonását, megsemmisítését [Szjt. 94. § (1) bek.],
  • a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet [Szjt. 94. §(2) bek.].

A jogsértés abbahagyásának egyik alternatív eszköze az értesítési és eltávolítási eljárás, ami az interneten a jellemző jogérvényesítési eszköz. Az eljárás általános jellemzője, hogy a jogsértőnek állított, szerzői jogi védelem alatt álló tartalom gyors eltávolítására nyújt lehetőséget. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Elkertv.) szabályai szerint a közvetítőszolgáltató felel a rajta keresztülmenő tartalomért, kivéve, ha eleget tesz azoknak a követelményeknek, amelyeket az egyes szolgáltatótípusokkal kapcsolatban maga az Elkertv. rögzít, és amelyeket a szolgáltató tevékenységéhez igazodó általános felróhatósági rendszernek lehet tekinteni. Szerzői jogi jogsértések esetében a mentesülésnek azonban további feltétele, hogy a szolgáltató részt vegyen az értesítési és eltávolítási eljárásban, de csak abban az esetben, ha erre a jogosult felhívta. Az eljárás kezdeményezése a jogosult részéről azzal az előnnyel jár, hogy ebben az esetben a szolgáltató felelősségének vizsgálata későbbre tolódik, vagy erre egyáltalán nem kerül sor, és ezt megelőzően a jogsértőnek állított tartalom jó eséllyel viszonylag gyorsan eltávolítható. Az eljárásról bővebben itt talál információt: http://www.iszt.hu/iszt/docs/ertesit-eltavolit-folyamat.pdf

Vagy az olyan Facebook oldalakról, ahol PDF-ben letölthetik, cserélgetik a könyveket?

A Facebook is, mint az ilyen oldalak általában, csak tárhelyszolgáltató. A Facebook Jogi és Felelősségi Nyilatkozatában a következők találhatók: „Nem tehet közzé a Facebookon olyan tartalmat és nem tanúsíthat olyan magatartást, mellyel más személy jogait sérti meg, illetve csorbítja, vagy a törvényt egyéb módon szegi meg. A Facebookon Ön által közzétett bármely tartalmat vagy információt eltávolíthatjuk, ha úgy gondoljuk, hogy megsérti a jelen Nyilatkozatot vagy szabályzatainkat.”, valamint „Ha más személyek szellemi tulajdonjogait ismételten megsérti, letiltjuk fiókját.”. Tehát a Facebook a bejelentés vizsgálatára vállal kötelezettséget, az eltávolítás csak megalapozott kérelmek esetén merül fel, a letiltásra pedig többszöri jogsértés után kerülhet sor. Az értesítési-eltávolítási eljárásról az előző pontban írtunk részletesen.

Mit tegyenek azok az írók, akik a saját könyvüket megtalálják?

Az előző válaszok fényében, vagy a szerző maga léphet fel az Szjt. 94. § (1) és (2) bekezdéseiben felsorolt polgári jogi igényeket támasztva, illetve az értesítési eltávolítási eljárást választva, vagy a kiadó – a közöttük létrejött kiadói/felhasználási szerződés tartalmának megfelelően.

Köszönjük a válaszokat a Szerzői Jogi Főosztály munkatársának
Varga-Czakó Adrienn

2017-10-02T20:41:35+00:00