Contact Info

Interjú A. O. Estherrel

A. O. Esther interjú – avagy bepillantás az írónő életébe, érzéseibe és álmaiba

Hihetetlen nagy élmény és megtiszteltetés, hogy interjút készíthettem Eszterrel, aki minden kérdésre nagyon nyitott volt, a válaszokban pedig őszinte. Mióta olvastam tőle, azóta kavarogtak bennem a kérdések, hogy, s miként lehet ezeket a fantasztikus könyveket megálmodni, mi folyik a háttérben, amit egy olvasó nem láthat, mit érez közben maga az író… Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztattak hát, melyekre most választ kaptam. 🙂

Mindenekelőtt nagy köszönet azért, hogy válaszolsz a kérdéseimre! Ugyan sokan elég jól ismernek, mégis, kezdetnek megkérnélek, mutatkozz be pár sorban.
Én köszönöm a lehetőséget! Ordódy Eszternek hívnak, A.O. Estherként írok 2012 óta regényeket. Eddig három fantasy- és romantikus kalandregény sorozatom jelent meg: Összetört glóriák, Gombnyomásra, és Frigg rokkája címen. Újságíróként dolgozom főállásban, lassan tizenöt éve.

Milyen érzés volt belevágni az írásba, a könyvek világába, ebbe az egészbe?
Amióta az eszemet tudom, ez volt az álmom. Kislányként is erre vágytam, így már óvodás koromban írtam, olvastam, és magamnak apró, kézzel írt, saját illusztrációval díszített mesekönyveket készítettem. Nekem az írás varázslat és örök szerelem egyben – ez az életem. 😊

Milyen körülmények között írsz? Hogyan kell elképzelnünk az alkotási folyamatot?
Éjszaka szeretek írni, amikor elcsendesedik a ház, és mindenki mélyen alszik. Szeretem a csillagos eget látni a kitárt ablakon át, és szeretem érezni a hűvös esti levegőt. Mindig zenét hallgatok írás közben, fülhallgatóval, így miközben írok, olyan érzésem van, mintha egy filmet néznék… Sőt, mintha egy filmben lennék, és csak elmesélném. Ez egyfajta spirituális utazás nekem, hiszen sosem kitalált történeteket írok le, sokkal inkább az események sodrásában a saját kalandjaimat mesélem el – a karaktereim bőrébe bújva.

Régen így képzeltél el egy írót alkotás közben?
Nem. Gyerekként öreg írógépen kopácsoló írókat láttam, akik könyvektől roskadozó polcok előtt, egy öreg tölgyfaasztalon írnak. Mellettük papírkosár, benne összegyűrt oldalak. Az asztal szélén zöld fényű öreg lámpa, a földön vaskos, süppedős perzsa. Az ablakon sejtelmesen átszűrődő holdfény, a csipketerítőn ólomüveg palackban félédes vörösbor és néhány elnyomott csikk. 😊 Hemingway így írhatott… egyszer láttam egy filmben, meglehetősen hasonlított az általam elképzelt íróhoz.

Hihetetlen gyorsasággal jelentek meg a könyveid, honnan ez a fénysebesség? És az energia hozzá? Mivel tudsz kikapcsolódni?
Az első tíz könyvemet akkor írtam, amikor a kisebbik lányommal, Izával gyesen voltam. Ő aludt, én pedig írtam, amikor csak tudtam. Napi 10 oldalt, nem többet, nem kevesebbet, de így gyakorlatilag minden könyvem 22-25 nap alatt elkészült. Nem hiszek a kihagyásban. Ha belekezdek egy regénybe, nem tartok szünetet, különben kiesnék a történet lüktetéséből.

Merem állítani, hogy mindenki imádja a karaktereidet, még a kevésbé szimpatikusakat is. Honnan ez a rettentően jó érzék a karakterábrázoláshoz? Mindenki fikció, vagy nagyban a valóságra alapozol?
A legtöbb karakterem mögött valós személyek állnak, az ő személyiségjegyeiket, tulajdonságaikat, gesztusaikat, reakcióikat mutatom be. Néha fájó folyamat is, mert a rosszakat is általában a saját múltamból merítem, és amikor a szereplőimet bántják, megesik, hogy a saját eltemetett drámáimat elevenítem fel. Mindemellett természetesen sok a fikció is, hiszen íróként a „teremtésből” élek. Szeretek világokat, történeteket, személyeket megálmodni és aztán nézni, ahogy minden és mindenki megtalálja a maga helyét és útját abban a képzeletbeli világban.

Miután megálmodod a szereplőidet, hogy bírsz el velük? Nem kapnak össze a legépelt sorokon kívül?
A szereplőim önálló életet élnek. Tudom, ez furán hangzik, de soha senkinek sem határozom meg előre a sorsát, így néha megesik, hogy én is megdöbbenek, amikor egyikük-másikuk váratlanul meghal. Olyan karaktereim is vannak, akiket egyáltalán nem tervezek, csak a történet bizonyos pontján egyszerűen felbukkannak és attól kezdve ott a helyük, a többiek között. Én csak elmesélem, amit látok. Az Összetört glóriák norvég királya, Harald tipikus példája volt ennek. Egyszercsak megjelent, és akarva-akaratlanul a hatodik kötet főszereplőjévé vált, elsöpörve minden korábbi erős karakteremet.

Nagyon kíváncsi lennék arra, hogy ha megtehetnéd, melyik karaktered bőrébe bújnál? Vagy esetleg másik szerző hősét választanád?
Nem választanék más hőst, a sajátjaimat nagyon szeretem. Sophiel bőrébe bármikor szívesen bújnék, hiszen lehengerlő és roppant vicces társaság veszi körül a harcos angyalaim személyében. De Sonját is szeretem a maga fájdalmas múltjával és a rá váró nehézségekkel együtt. Ezt persze még senki sem tudja, hiszen a vérfürdők mellett a Frigg rokkája II-ben még látszólagos szélcsend van.

Ha már más szerzők, mit olvasol mostanság? Tudnál néhány kihagyhatatlan könyvet ajánlani?
Minden Jeffrey Archer könyvet szeretek, és általánosságban az életrajzi regényeket. Nem tudom, miért, de jó sok van belőlük. Valamiért jó érzés végignézni a kedvenceim életútját. Honnan indultak, milyen hullám- hegyek és völgyek tarkították az életüket, mire vitték. Imádom ezt. Ozzy életrajzi kötete toronymagasan a kedvencem, sírva röhögtem rajta.

Nyugodtan kijelenthetem, hogy sikeres, befutott írónő vagy. Mit gondolsz, mi van még hátra, határ a csillagos ég? Hogy érzed, mi a legnagyobb siker számodra?
Még minden előttem van, úgy érzem, hiszen még csak most kezdenek igazán megismerni az olvasók. Szeretném, ha a nemzetközi piacon is megismernék és megszeretnék a történeteimet, így igen, kijelenthetjük, hogy határ a csillagos ég. És jól haladunk: Brazília után jelenleg Kanadából és Norvégiából érdeklődnek a könyveim iránt.

Milyen érzés látni, hogy kemény munkával és sok-sok kitartással valóra válik egy álom?
Nagyon jó érzés, hiszen egész pici korom óta erről álmodtam, és nagyon sokat tettem azért, hogy valóra váljon mindaz, amit elképzeltem.

Minden köteted álomszép, és a sok kis apróság, díszítés kötődik, esetleg utal a tartalomra. Mennyi beleszólásod van a külalakba? Van, aki rád szól, hogy Eszter, ez azért már túlzás?
A korábban megjelent kötetek kialakítása száz százalékban az én terveim alapján készült el, az újak már Zsoltival közösen. 😊 Neki nagyon jó ötletei vannak, és bár olykor viharosan egyeztetjük az elképzeléseinket, a végeredmény szerintem magáért beszél, és magunkat ismerve tudom, hogy évről évre jobbak leszünk együtt, mint a jó bor.

Amilyen gyönyörűek a borítók, olyan lebilincselők a megalkotott világaid. Ha élhetnél valamelyikben, melyiket választanád otthonodnak?
Norvégiát, a Frigg rokkája helyszíneit, amelyek egy része valós, más része kitalált. Ha nem halnék meg húszévesen influenzában és kapnék fogkefét, a középkorhoz is lenne kedvem.

Ha pedig meg akarnák filmesíteni valamelyik könyvedet, elfogadnád a felkérés? Lennének konkrét személyek, akikkel szívesen dolgoznál?
Nagyon boldog lennék, ha megfilmesítenék a történeteimet, ez is az álmaim között szerepel, fogalmazzunk úgy, hogy legleglegálomként. Mindennél jobban szeretném ezt megélni, hogy családostul ott üljünk a premieren, és azt mondjuk, ez a nap is eljött. 😊 Rengeteg kedvenc színészem van, nehéz lenne felsorolni őket.

Biztos vagyok benne, hogy sokan készítettek már veled interjút, így sokféle kérdéssel találkoztál már. Mégis, mi az a kérdés, amit még nem tettek fel neked, de már nagyon válaszolnál rá? S mi rá a válasz?
Ha lehetne egy kívánságod, mi lenne az? Azt kérném, hogy az anyukám itt legyen, ne a sóskúti temetőben. Ne kapjon Alzheimer-kórt, legyen ugyanolyan mosolygós, gyönyörű és egészséges, mint amilyen a betegsége előtt volt, és apukámmal éljenek együtt boldogan jó sokáig. Lássák felnőni az unokáikat, legyenek részesei az örömünknek, az életünknek, a mindennapjainknak, tölthessünk együtt nagyon sok időt.

Már nem húzom sokáig az időd, csak még két kérdést. Mit üzennél az olvasóidnak?
Hogy nagyon szeretem őket, és sosem felejtem el, hogy miattuk lehetek író. <3

Végezetül pedig szeretném megkérdezni, hogy hol találkozhatunk veled idén?
Legközelebb 2017. augusztus 26-án, 15 órakor a budapesti Centrál Kávéházban lesz könyvvásárral és dedikálással egybekötött író-olvasó találkozóm a Kildara szervezésében, ahová mindenkit várunk sok-sok szeretettel.

Nagyon köszönöm minden szavad, és remélem, a közeljövőben elcsíplek egy dedikáláson. 😉
Én köszönöm!

Nagyon remélem, hogy a Te kíváncsiságod is kimerült ezeket a válaszokat olvasva!

KockaCica

2017-08-24T10:23:08+00:00