Contact Info

Az időbeosztás egy elég kényes téma – Kritta

Az időbeosztás egy elég kényes téma, leginkább azért, mert mindenkinek mások a preferenciái és a háttere. Van olyan, hogy több és van olyan, hogy kevesebb idővel rendelkezünk, de az adott vállalást nem illik és nem szabad határidőn túl teljesíteni. Legalábbis én ehhez mindig tartom magamat, vagy úgy mondanám, hogy minden tőlem telhetőt igyekszem megtenni annak érdekében, hogy a magammal szemben támasztott időkorlátokat ne lépjem túl. Jegyzem meg ez a maximalizmus egyik hátránya is egyben, amivel birkózom a blogolás során is.

Általában havonta kettő, maximum három kiadói értékelést szoktam bevállalni, mert úgy érzem, hogy ez a szám még teljesíthető keretek között mozog. A túlvállalást igyekszem elkerülni, elmondhatom, hogy eddig nem estem ebbe a csapdába, mert inkább legyen egy történettel kevesebb, de a kezemből kikerülő írásokkal azt a mércét megüssem, amit én magam is elvárok egy adott bejegyzéstől. A számomra értékelés céljából kiküldött könyvekre sosem ajándékként tekintek, hiszen elmondom, hogy kő kemény munka fekszik egy-egy bejegyzés mögött, még akkor is, ha ez a külső szemlélő, azaz az olvasó számára láthatatlan marad.

Kezdjük azzal, hogy a konkrét, olvasás után történő értékelés megírása több órát vesz igénybe és igen, minden esetben. A könyv megérkezését követően kezdődik meg a zsonglőrködés, mivel általában egy 2-3 hetes időkorlátot határozok meg saját magam részére, – a kiadók általában egy hónapot szoktak elvárni a bejegyzés megszületésére vonatkozóan – ezért rögtön tervet készítek. Tervmániás is vagyok.

A terv első napján általában a fülszöveggel, a borítóval való ismerkedés és a könyv átlapozása kerül sorra. Ezt követően kezdem el az olvasást, általában ilyenkor a saját olvasmányaimat, sőt a könyvtári példányokat is háttérbe szorítom. Magával az olvasással általában elég gyorsan haladok, de közben már vázlatot készítek a későbbi bejegyzéshez, illetve kiírom azokat az idézeteket, amit szeretnék majd felhasználni, sőt mindig van nálam egy-egy post-it, amivel jelölgetni tudok fontosabb részeket. Ezek a technikák mind megkönnyítik a bejegyzés elkészítését és emlékeztetőnek is remek megoldásnak bizonyultak.

Miután végeztem az adott regény elolvasásával még 1-2 napot hagyok arra, hogy a gondolataimat össze tudjam szedni és ténylegesen neki tudjak kezdeni a bejegyzés megírásának. Ilyenkor már jól jön a vázlat, amit olvasás közben készítettem, az lesz az egész bejegyzés alapja. Az írásra a reggeli órákban kerül sor és általában 1,5-3 órát szoktam rászánni, valahogy korán jobban jönnek a gondolatok is, de volt, hogy még ez az idő sem volt elegendő, ezzel is számolni kell.

Amikor minden szépen összeáll, akkor a könyv megérkezése és értékelése között egy hét telik el, ha több kiadói kötet várakozik egyszerre, akkor általában ez kettő hétig is kitolódik.

A vis major esetekkel nem számolok, de megeshet bárkivel, ilyenkor kell valami tartalék. A kiadói értékelések mellett igyekszem a számomra kedves olvasmányokról is megírni a bejegyzést, tehát hetente 2-3 értékelés készül el, amit nagyjából ki lehet számolni, hogy mennyi ráfordított idő és energia felhasználás előz meg.  Itt és most a piszkozatban várakozó, egyszer elkészülő bejegyzésekről még nem is beszéltem.

Az értékelés írásához vezető út időigényes és sok szervezést igényel, de én így szeretem.

Kritta

2017-05-29T08:49:55+00:00