Contact Info

XXIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál – beszámoló

Már 24. alkalommal került megrendezésre a fesztivál, amely kifejezetten könyvmolyoknak szól, és amit minden évben nagyon várunk. Az időjárás eleinte nem igazán volt kedvező, azonban sokunkat ez sem állíthatott meg abban, hogy a Millenáris felé vegyük az utunkat. Eső ide, szél oda – megérte, hiszen a Könyvfesztivál idején a Kánaánban érezhettük magunkat!

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál minden évben az egyik legjobb kulturális program, ehhez nem fér kétség. Ilyenkor rengeteg friss megjelenés várható a kiadóknál, és csak kapkodjuk a fejünket, hogy melyikhez is menjünk először, mert mindenhol akad valami újdonság, valami, ami érdekel. Ezeken felül minden könyvhöz kedvezményes áron juthatunk hozzá, ami lássuk be, egy könyvmolynak sokat jelent, ráadásul rengeteg érdekes program várja az érkezőket. Ami pedig talán ezeknél is fontosabb: egymást érik a dedikálások, és ilyenkor a magyar nevek mellett mindig akadnak külföldi szerzők is!

Az idei felhozatal is remek volt, mind könyvek, mind pedig dedikálások terén, rengetegszer körbejártam a fesztivál területét, és mindig fedeztem fel valami újat. Bár én csak két napon látogattam ki (csütörtök és szombat), ez elég volt ahhoz, hogy lássam, amit látni szeretnék. Ha ismersz olyan könyvmolyt, aki képes több kilónyi könyvvel felutazni Pestre azért, hogy aláírassa azokat, majd még szerezzen melléjük párat, még ha meg is szakad tőlük, akkor igen, jól sejted, én is ilyen vagyok. Tavaly már megkaptam itthon, hogy ha még több könyvem lesz, mehetek a padlásra a könyveimmel együtt – ez azóta sem következett be -, idén bizony még több ok lett volna beváltani ezt az ígéretet, mert azért kitettem magamért ahhoz képest, hogy csak pár könyvet terveztem. Na jó, nem is volt az olyan sok (csak 12)… és akkor azt nem is mondom, mennyit vittem magammal aláíratni. Én még így is kispályás voltam, láttam bizony olyat, aki csak egy standtól távozott legalább 20 könyvvel! Elképzelésem sincs, hogyan battyog haza ennyi könyvvel valaki, főleg, ha még máshova is betér, de van az a mennyiség, ami már nem tömegközlekedésre van kitalálva! Magamat ismerve, ha tehetném, több havi fizetésemet otthagynám én is egy ilyen eseményen, és úgy érezném, hogy nem vettem elég könyvet, de az is biztos, hogy soha nem érnék a várólistám végére.

A könyvillatú forgatagban szinte minden standot bejártam, nem volt olyan, ahol ne álltam volna meg legalább egy percre. Ha pedig dedikálásról volt szó, nem számított a várakozási idő. Könyvjelző gyűjteményem is szép számmal gyarapodott, ami talán nem is meglepő, nem én voltam az egyetlen, aki begyűjtőkörútra indult. Egyes standoknál nem is tudtam felfogni, hogyan bírhatják ezt az őrült rohamot, mert tényleg rengetegen voltunk, és nem egy helyen láttam, hogy szinte szusszanásnyi idő sem jut a fesztiválon dolgozóknak.

Egy ilyen neves eseményen szinte elképzelhetetlen, hogy ne találkozzon ismerősökkel az ember, vagy éppen ne ismerkedjen meg újabb molyokkal – nekem szerencsére ezekben bőven volt részem. Az idei Könyvfesztivált nem csak könyvekkel gazdagodva, hanem rengeteg élménnyel, emlékkel zártam. Egy valami egészen biztos: jövőre visszatérek!

A XXIV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál bebizonyította, hogy a könyvmolyok nincsenek kihalóban, szerencsére rengetegen vagyunk, és még mindig sokan érdeklődünk a könyvek iránt! Jó hír, hogy a következő könyvmoly generáció is „kiképzés alatt áll”, nagyon sokan jöttek családostul, egészen pici babáktól kezdve a tizenéves gyerekekig mindenkit hoztak! Megnyugodhatunk, úton van az „utánpótlás”. Sőt, én a szombati napon úgy éreztem, hogy a Millenáris lassan már kicsi lesz egy ekkora tömegnek.

Cetti

2017-04-24T09:16:38+00:00