Contact Info

MIS – TV Manci

TV Mancival beszélgettünk, aki a TV Manci zenekar frontasszonya. Különleges kapocs alakult ki közte és a könyvek világa között, amiről szívesen mesélt nekünk.

Kildara: Melyik zenekar tagja vagy, és milyen hangszeren játszol?
TV Manci: A TV Manci zenekar frontasszonya vagyok, amikor sikerül, dalszövegeket is írok.
Szakmámat tekintve fényképész vagyok, így a vizualitás nagyon fontos az életemben.

Kildara: Mit jelent neked az olvasás?
TV Manci: Bölcsészként diplomáztam, így mondhatni, hogy olvasó szakra jártam, de az már csak az utolsó löket volt, hogy az olvasást nemhogy élvezetként, hanem szükségletként élem meg. Olvasnom kell mindig valamit, mikor kihagyok egy hosszabb időt, mert a munka épp viharzik körülöttem, érzem, hogy hiányzik.

Kildara: Melyik könyv volt rád / életedre nagy hatással, és miért?
TV Manci: Első nagy olvasási élményem az Egri csillagok volt, a vaskos köteten átrágni magam egy olyan sikerélmény volt, ami meghatározta a könyvekhez való viszonyomat. Vagyis itt szerettem meg őket.

Tanítottam szakközépiskolában fotográfus szakmát, ott sokszor próbáltam a gyerekeknek a könyv és szakmai szöveg olvasásának fontosságát megmagyarázni és alátámasztani, és ott is kiderült, hogy az olvasás szeretete belülről kell fakadjon, és egy jó könyvel kezdődik. A jó könyv pedig lehet bármi, ami gondolatot ébreszt, szórakoztat vagy érzelmeket vált ki. Nagyjából minden műalkotást ezen három hatás alapján szoktam magamnak besorolni. Az olvasásnál azt szeretem igazán, hogy ez az érzelmi kapocs oldalról-oldalra változhat és eltarthat hetekig is. Első élményem tehát az Egri csillagok volt, ami iskolai kötelező olvasmányként került a kezembe. A második könyv, ami növelte az olvasás iránti vágyamat, az első saját választásom volt, a Gyűrűk Ura trilógia, még bőven a film megjelenése előtt. Mindhárom kötetet faltam, hihetetlen volt egyedül eltűnni a Hobbitok földjén és végigmenni velük a kalandos úton. Ezért szerepel a képen az egyik kötet a háromból.

A kedvenc könyvem azonban hosszú évek óta Szerb Antal: Utas és Holdvilág című regénye. Olyan jellemrajz és múltba révedés van abban a műben, hogy nekem ehhez fogható személyes viszonyom kevés kitalált figurával alakul ki, de Mihály, a főszereplő a képzeletbeli barátom lett, nem beszélgettünk, de úgy éreztem, én ismerem őt, és biztosan jóban lennénk, és én megérteném a lelki tusáit. Azóta sem írta felül nekem ezt az olvasásélményt semmilyen más regény. Szerintem négyszer olvastam már, hamarosan újra kézbe is veszem. De hangoskönyvben is meghallgattam, szerencsére Kulka János csodálatos előadásában jelent meg.

Kildara: Mit olvasol most?
TV Manci: Most egy tőlem szokatlan könyvet olvasok Jackson Galaxy: Pokoli macskák címet viselő önéletrajz ihletésű, macskamagatartási tanácsadó könyv. Egy kollégámtól kaptam még kölcsön tavasszal, itt az ideje visszaadni neki :). Eddig még csak önigazolást találtam benne, hogy jól bánok a cicámmal, de ez is egy olyan funkciója az olvasásnak, amiért érdemes gyakorolni. Megerősíti a véleményünket, tudásunkat, érdeklődésünket és nyitottságunkat a világ felé. Emellett minden gondolat, amit mástól olvasunk közelebb visz minket ahhoz, hogy megértsük embertársainkat, a különbségeket közöttünk és a hasonlóságokat. Az olvasás növeli az empátiát, megértést, toleranciát és a tudást, bármilyen tudományos területről is legyen szó.

Az olvasásban azt szeretem a legjobban, hogy semmihez sem hasonlítható módon tehetünk utazást a koponyánkban, és csak egy papírtömb kell hozzá, amit valaki más teleírt.

2017-03-06T08:21:25+00:00