Contact Info

Mindenszentek és Halloween

Mindenszentek ünnepének alkalmából a Kildara úgy gondolta, egy kis ismeretet zúdít az érdeklődők nyakába azzal, hogy utánajár, honnan is ered ez az ünnep, mert bizony európai gyökerekkel büszkélkedhet.

Egy kis történelem:

Mivel a kelta ünnepeket mindig előestétől számítjuk, ezért Samhain ünnepe október 31-én este kezdődik. Jelentése: „nyár vége”. A kelta évkezdő nap, a tél kezdete. A kelták két évszakra osztották föl az évet: a tél Samhain estéjétől Beltane (május 1.) estéjéig tartott, a nyár kezdetéig.

Az ünnep más elnevezései: Halloween, Hallowmas, All Hallow’s Eve, Mindenszentek Napja, Halálünnep.

A legjelentősebb ünnep a kelták számára. Az óesztendő végét, az új év kezdetét jelöli. A kelták hite szerint ezen az éjszakán egészen könnyen átjárhatóvá vékonyodik a túlvilág és az evilág közti határ. A halottak szellemei eljönnek hozzánk. Az írek régi hite szerint ilyenkor a föld alól is előbújnak mindenféle jó, vidám, de ártó, gonosz lények is. Ez utóbbiaktól megóvhatjuk magunkat, ha ijesztő képűre faragott töklámpást állítunk az ablakunkba, udvarunkba, kertünkbe, amelynek belsejébe egész éjjel égő gyertyát állítunk. Ugyanezt a célt szolgálja a maskarás fölvonulás is, ez a szokás most is él az angolszász országokban, ahol leginkább Halloween néven ünnepelnek, és gyerekek is, felnőttek is ijesztő jelmezekbe öltöznek, (többnyire az épp aktuális horrorfilm hősének képmását felöltve), így ijesztgetve egymást és elűzve a rossz szellemeket.

Az eredeti kelta szokás szerint csak a felnőttek mulattak ilyen módon.
happy-halloween-pumpkinA Samhain egyik legjellegzetesebb szimbóluma a töklámpa. Eredetéről vita folyik, de vagy ír, vagy skót eredetű szokás. Ezen az estén tilos volt hosszú útnak indulni. Aki mégis erre kényszerült, a töklámpással védte magát az ártó, bajt hozó kísértetektől, tündérektől – akik mint tudjuk, igen nagy népsűrűségben fordultak elő azokon a tájakon. A töklámpást is az ír folklórnak köszönhetjük. Mikor az írek kivándoroltak Amerikába, marharépa helyett tökből kezdték kivájni lámpásaikat, azon egyszerű oknál fogva, hogy abból több volt. Bár néhány pogány csoport, kultusz és sátánista kedvenc ünnepének vallja Halloween-t, az ünnep nem ördögi praktikákon alapul. A Samhain igazi értelme, jelentősége az eltávozottakkal való kapcsolat fölidézése, emlékük, szeretetük ápolása, majd békés elbocsátásuk, egyúttal előretekintés, az érkezők fogadása. „Engedd távozni a távozni akarót, engedd érkezni az érezni akarót” – soha ennél alkalmasabb időpontot! Lelkünkben is felidézhetjük ilyenkor az elmúlt év „eltávozottjait”, személyeket, történéseket, „vendégül látjuk” őket, megtiszteljük, majd békében elbocsátjuk, hogy aztán nyugalomra találjanak, és figyelhessünk az új történésekre.

forrás: http://www.irishfeet.hu/unnep/h_samhain.html

A babonás emberek, hogy elűzzék Jacket, egy lámpást raknak a házuk elé vagy az ablakukba, amit tökből faragnak ki. Napjainkra már itthon is egyre inkább divatos lett a Mindenszenteket megelőző nap bulizós, játékos hangulata. Főleg a gyermekek kapnak előszeretettel az alkalmon, hogy  boszorkányos és ijesztő ruhákat, jelmezeket, maszkokat öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek. De a szeretteinkért való gyertyagyújtás november elsején meghitt és családi esemény, ahol az emlékezés és a lélek  halhatatlanságába  vetett hit a legfontosabb. És a külföldről átvett vidám szokások nem tudják ezt megváltoztatni. Mi magyarok mégis alkalmazkodunk a világ modernebb, kedélyesebb, kevésbé szomorú felfogásához és ma már ünnepeljük a Halloween-t. Ilyenkor egy éjszakára megszűnik a csend és a nyugalom és átveszi az uralmat a félelem és a rettegés! Nem véletlenül nevezik előszeretettel ezt az ünnepet félelem vagy épp a rejtelmek éjszakájának!

November elsejének ünnepe: a halottakra való emlékezés ünnepe nálunk.

Egy kis történelem:

A IV. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja. A kezdetben az összes keresztény vértanúra, később „minden tökéletes igazra” emlékező ünnep a VIII. században tevődött át november 1-jére, egy kelta ünnep időpontjára. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet, így ettől kezdve a mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a „temetők nagy keresztjénél” ma is elimádkozzák a mindenszentek litániáját, és megáldják az új síremlékeket.

Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket. Mindenszentek Magyarországon 2000 óta, ötven év után ismét munkaszüneti nap.

A november 2-i halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a Cluny apátság alá tartozó bencésházakban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a XIV. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

A halottakról, elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult lelkecskék” újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. A bukovinai magyarok – ahogy más kultúrákban is szokásos – még ennivalót is vittek a temetőbe.

forrás: http://mult-kor.hu/20121101_mindenszentek_unnepe_es_halottak_napja

Mindenszentek személyes:

Ünnep oly szép, a gyertya, ha ég. A szeretet asztalánál ott ülünk mindannyian. Hó és hideg, de a szándék meleg. A kevés is több lesz, ha a szíved adod bele.” – Edda Művek: Ünnep

Pár sor a kedvenc együttesem egyik legszebb számából. Azt hiszem, ezek a sorok elmondanak mindent. Én általában csak teljes szívvel cselekszem és nagy lelelkesedéssel, nem vagyok az a magamutogatós, csak a látszatra adó típus. Azt teszem, amihez valóban van kedvem, amihez nincs azt nem. Ez így van a Mindenszentekkel is. Mindig kiállok a véleményem mellett. Persze nem kötelező egyetérteni velem, de én hiszek az Ünnep meghittségében, az égő gyertyák erejében, a szeretetben, amit az elhunytak iránt érzünk. A november-december melegében, a hónap varázsában, még akkor is, ha a világ mindent elkövet, hogy ne az igazi értékek legyenek fontosak. Ilyenkor év vége közeledtével talán kicsit lassítunk az évközi tempónkon, és nosztalgiázunk egy égő gyertya mellett. Emlékezünk arra a sok jóra, amit valaha kaptunk mindazoktól, akik ma már nem lehetnek velünk.

candles_largeNovember elseje közeledtével  hamarosan égő gyertyák, mécsesek és virágok lepik el a temetőket. Ez az a nap, amikor talán egy kicsit megállunk, gondolkodunk, elmélázunk. Egy pillanatra talán elfelejtjük önmagunkat, és kicsit másokkal foglalkozunk. Próbáljuk előtérbe helyezni azokat az embereket, akik ma már sajnos nem lehetnek velünk. Mindenkinek vannak halottai. Szomorú és egyben fájdalmas dolog ez. Ugyanakkor a természet rendje. Megszületünk, életet adunk, majd elindulunk a végtelen felé. Ilyenkor jön elő az élőkből a gyász, bánat, fájdalom, erő, gyengeség, sírás, harc, magány. Ezek mind előfordulhatnak, amikor rádöbbenünk, mennyire fontosak nekünk társaink, és mennyire elveszettek leszünk, ha elveszítjük őket. Erre talán nincs is pozitív gondolat, vigasztalás, jó megoldás. Mindenki máshogy dolgozza fel az őt ért traumát, mindenki máshogy enged el. Éppen ezért a legtöbb, amit megtehetünk életünk során: az ellenségünk nyerje el megbocsátásunk, az ellenfelünk türelmünket, a barátaink szeretetünk kimutatását. A partnerünkért tegyünk meg mindent, szívességet, ösztönzést, bátorítást, erőt, teremtsünk harmóniát. Mindenki felé mutassunk jóindulatot, minden gyereknek jó példát, magunknak tiszteletet. Hiszen nincs annál nagyobb ajándék, minthogy elfogadjuk saját magunkat, úgy ahogy vagyunk. És kommunikáljunk a világ felé megértést, kedvességet és tiszteletet. A legfontosabb, hogy egészségben, tisztességben, nyugalomban, szeretetben, összhangban éljünk.

Adja nekünk mindezt a november elseje. Emlékezzünk egy égő gyertya mellett!

Írók, akik idén hunytak el:

Meghalt Thomas Steinbeck író – Ő volt a Nobel-díjas John Steinbeck legidősebb fia. Amellett, hogy ő is író volt, gondozta apja életművét is. Több regényéből írt forgatókönyvet a filmes feldolgozásokhoz. Thomas Steinbeck 72 évesen, tüdőbetegségben halt meg.

Meghalt Esterházy Péter Kossuth-díjas író, a mai magyar prózairodalom egyik legjelentősebb alakja.

Életének 87. évében meghalt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze.

A cikket írta: Norina

By | 2017-03-06T08:21:26+00:00 október 29th, 2016|Érdekességek| Mindenszentek és Halloween bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva

About the Author: